NETBoszi videói:

A koncerten elhangzott dalok az elhangzás sorrendjében:
     (Köszönjük a videókat Leslie-nek (KLN LFT)!)

1. Valahol elveszett:


 

2. Négy kiút:


 

3. Ember, pénz, ölelés:


 

4. Addicted to love

5. Az én színházam:


 

6. All summer long

7. Kóla meg Rock 'n' roll:


 

8. Örökké tart

9. Add önmagad:


 

10. Halálba indulóknak:


 

11. Erotic:


 

12. Múlt kapcsolat, most kapcsolat
 

13. Kihasználás
 

14. Valahol elveszett

Rengeteg ember jegyet szeretne, mellyel mehetne egy nevezetes, feledhetetlen estre.
Ennek nem tehet keresztbe egyetlen ember se, sem kereskedelem!!
S eme egylet rettenthetetlen serege, beszerez nem kevesebb, de negyven jegyet!!!
Ezeket lengetve, nevetve, kezdeten nem merengve, mehet megent fellegekbe, Zenehercegecske elejbe!!!

(Nene, 2011.07.30.)

***

... nagyon nagy várakozással tekintünk a csütörtök elé!
Tele a szívünk és lelkünk szeretettel és lelkesedéssel Irántad!
Nagyon szurkolunk és szorítunk azért, hogy ez az este Számodra sorsfordító és emlékezetes legyen!

Szeretettel: Zsuzsa (néni)...

(Varganezsuzsa)

Fókusz, RTL Klub, 2011. 08. 24.:
Király L. Norbi: "Baromira izgulok"

Nene élménybeszámolója - 1.rész:

Siófok 2011.08.18. - Ahogy én láttam a KONCERT-et!!

Hetek óta nagy lázban égtünk, Siófok figyelj, megyünk. Aztán nyaraláskor érkezik a rossz hír, csak nyerni lehet jegyeket. Kitört a pánik, bejutunk, nem jutunk..., aztán megoldódik,... a jegykommandó működésbe lép, és persze van belépő doszta!! Tubimamival, nagyival /rajta keresztül Andreával/ megy a tervezgetés, hogyan menjünk, hány autóval, merre lenne célszerűbb.

Minden lefikszálva, közben naponta megy a párbeszéd, izgulunk, készülünk, várjuk, mit vigyünk, mibe menjünk stb. Persze 16-n az autóm első csapágy tönkre ment, miért is ne akkor, apa szétszed alkatrészt vesz, /ami kiderül másnap hogy nem jót!/

Másik csapágy végre jó, 18-n délelőtt beszerelve, kipróbálva, feltankolva apa átadja nekem. :) Napi teendők gyors elvégzése /Brigi besegít/, majd készülődés, váltás ruha, ajándék, víz, cipő /vezetéshez/, gyerkőc megnyugtatása, aki igen csak jönni akart (nagyon sajnáltam érte, de hát éjszaka nem cibálhatok egy 4 és 1/2 évest), majd elaltattam, és indultunk is Tubiért. A megbeszélt időre ott voltunk, átmentünk velük nagyihoz, és várakoztunk, mert nagyit és Andreát egy baráti család fuvarozta Siófokra, akik szintén szeretik a mi Norbinkat. Immáron két autóval elindult a somogyi kontingens Siófokra. Elég jó tempóban kb 3/4 6-ra értünk a Palace-hoz. Annyira lestük Norbit, aki ekkor már próbált, hogy majd megcsókoltuk a másik autó hátsóját... :) Bementünk egy oldalbejárón, és élveztük a próbát, közben integettünk, és próbáltuk felhívni a figyelmét magunkra. Közben befutott Desi, puszi után elment rendbeszedni magát, mi meg átmentünk a másik oldalra, ahol majd a beléptetés lesz. Itt találkoztunk Boszival, Siluval, Zitával,és Senevával. Volt nagy ölelgetés, örömködés. Megcsodáltuk az ajándékot, beszélgettünk, már amennyire tudtunk. Aztán szép lassan befutottak a többiek is, Bewy-t az utcán támadtam le, majd az autók sorban érkeztek, a sok-sok kedves arccal. Természetesen mindenkinek járt a nagy TTÖ, és puszi, és örömködés. Szép lassan gyűltünk, a padoknál átvettük Anikótól a szarvacskáinkat, kipróbáltuk, felpróbáltuk, jókat nevettünk. Közben a kaput "bezárták", két cicababa azt mondta nem mehetünk vissza, majd csak 7 után (pedig előtte simán jártunk ki-be), ezért a lányok leskelődtek, integettek a benntrekedteknek! Mikor 19-óra lett, elkezdtünk bemenni, szép sorban, elkobozták az italokat, mondván, ott benn kell fogyasztani /igen borsos áron, nem a nővéri fizumhoz szabottan!!!/

Nene élménybeszámolója - 2.rész:

Várakozás közben sokszor láttuk Norbit, aki szabadon járt kelt, beszélgetett az asztalánál, bement a VIP helységbe, majd vissza. Közben persze mindenkivel próbáltunk pár szót váltani, némelyeket bátorítani kellett hogy oda merjenek menni nagyihoz, Andihoz. Érezhetően felfokozott hangulatban voltunk, nagyon vártuk már hogy elkezdődjön. Közben Viktor is befutott. Lassan telt az idő, és majd 1 órás késéssel, a zenekar belekezdett. Végre, végre! A Valahol elveszett teli találat volt a javából!! Nagyon örült nekünk, és az első pillanattól úgy éreztem, hogy boldog, elégedett, egyszerűen mondva örömmel énekelt!!! A zenekar: féltem, nagyon féltem, attól, hogy nem lesznek jók, és hogy unottan lagymatagul ellesznek ott mögötte, mint azt már láttuk az előző próbálkozásnál. De nem, ez a zenekar együtt élt, lélegzett, mozgott örömködött Norbival!! Imádtam Őket együtt!!! Végig, eszméletlen jó volt. Nem sorolom a számokat, mert egytől egyig szeretem mindet, csak azt bántam, hogy a szöveget sokszor nem értettem... A második számnál felkerülő szarvacskák elnyerték méltó helyüket, és jutalmukat, a "főördög" fején, mint korona landolt, asszem Vivié!! Mondjátok, hogy véletlenek nincsenek..., hát nincsenek is! Életemben nem éreztem magam ilyen felszabadultnak, boldognak, mint veletek éneklés, csápolás közben /félek is a felvételektől :) /  Nagyon elfáradtam, ugráltam, énekeltem, nem kicsit, de csodás élmény volt!! Időnként végignéztem magunkon, és olyan jó melengető érzésem támadt, hogy jó helyen vagyok..., eközben látni Norbi elégedett mosolyait, felszabadultságát, jutalom volt. Azok akik a hátam mögött voltak, szegények tisztes távolba maradtak, mert féltek, hogy rájuk ugrom-lépek. A polódobálásban, elkapásban is jó volt a csapat, ha jól tudom 3 vagy 4-t begyűjtöttünk. Az angyalbőrbe bújt Norbi, meg roppant módon tetszett, és olyan kis helyes volt (végig jó stílusban volt öltözve, talán csak a kockás flanell inget éreztem túlzásnak, de csakis a meleg miatt).

Nene élménybeszámolója - 3. rész:

Az, hogy a Valahol elveszettel zárt, gyönyörűen keretbe zárta az estét. Vége lett, szinte fájt, akartam volna még, ki tudja meddig? Gyorsan körbeadtuk az infót, hogy majd jön Norbi, én megkerestem Tubit, és gyülekezni kezdtünk a dedikálásra megnevezett asztal körül. Aztán hirtelen sokan lettünk, nagyon sokan, Norbit oda kísérték, leült, és türelmesen, nekem úgy tünt kisimulva, /nem láttam fáradtság jelét/ elkezdte learatni a szeretet gyümölcsöket-ajándékokat. Aláírt, ölelt, nevetett, elfogadott, köszönt, rácsodálkozott, átnézett, átlapozott, örömködött, símogatott, hol mit kellett. /néha egy-egy csúnya szó is elhangzott..., igaz Boszikám, Silu?/, voltak ott csodás nézések, pillantások, amiket nem mindenkinek tartogatott... Zsu, emlékszel? Aztán volt egy önfeledt mosoly, ami csak Nórinak járt...! A szeretet annyiféle megnyilvánulása! Megtelt az asztal, és a szívem is, mint ahogy azt hiszem mindannyiunké csordultig volt aznap este. Én is kaptam egy nagyon finom ölelést, miközben megdícsértem. de ne kérdezzétek mit is mondtam neki, mert magam sem tudom, Norbi kukulás :) :). Végül elkészítettük a csoportképeket, Dodikám narrálásával, hát isteni volt!! Végül elengedtük, más is hadd kapjon egy kicsinyt belőle. Lassan szedelőzködtünk, búcsúzkodtunk, jókívánságokkal ölelésekkel bocsájtottuk egymást útnak! (megjegyzem volt is őrangyalunk, fehér öltönyös, mindőnkre vigyázott) Hazafelé az úton még kitárgyaltuk az estét, nagyon feldobottak voltunk. Tubiékat kitettük, és 10 perc múlva odahaza voltunk. Egész éjszaka és még másnap is zúgott a fülem, azt hittem a vérnyomásom ment az egekbe /Norbangyal után/, de nem... csak a nagy hang miatt. Rekedt egy kicsit voltam, pedig ordítottam rendesen. Jól jöttem volna nektek Gyömrőn...:)!