Varganezsuzsa élménybeszámolója - 1. rész:

Siófok 2011.08.18.

Talán már nem is aktuális ez a beszámoló, mert már mindent megírtak a többiek, de mégis az én szemszögemből más lehet.

Nagyon nagy lázban égtem már a koncert lehetőségének hallatán is. Soha életemben nem voltam még ilyen koncerten. Mikor kiderült, hogy végre meg van a pontos időpont és helyszín, már azon kezdtem el gondolkodni,hogy mi legyen az az ajándék, amivel Norbit meglepem? A következő gondolatom az volt, hogy az én koromban már nem igen szoktak az emberek csak úgy elmenni és "zúzni" egy fiatal srác koncertjén, mégis elképzelhetetlennek tartottam, hogy ne legyek ott. Bárki bármit is mond, nekem ott a helyem!

A férjem, bár nagyon toleránsan viseli Norbi iránti rajongásomat mégis kategorikusan elzárkózott attól, hogy elkísérjen. Nem baj, gondoltam. Emancipált nő vagyok! Mi nők kivívtuk magunknak a munkához való jogot, akkor most következik a szabad szórakozás megválasztás és kivitelezés jogának érvényesítése. Mert 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás. Ami a pihenést és szórakozást illeti szerintem sok nőnél ez inogni szokott. A munka áll egyedül stabilan a talpán! Elkövették a férfiak azt a hibát is, hogy kell valaki aki visszafelé haza vezeti az autót, így jogosítvánnyal és rutinnal a birtokomban eljött az én időm!

Előre ment már az interneten a nagy készülődés, egyeztetés, hogy ki kivel és hogy utazik a helyszínre? Mivel én autóval mentem természetes volt, hogy velem jönnek többen is. Előző este, gondoltam biztos ami biztos, azért megnézem a térképet. Vizuális típus vagyok. Már lementem a térképről a szőnyegre, ahol aztán azonnal belém villant, hogy porszívózni is kellene, de azt majd csak koncert után. Olyan hihetetlen volt, hogy ahová majd mennem kell az még Budapesten van? Minden esetre azért próbáltam a térképen maradni.. A férjem kerülgetett mint macska a forró kását és próbált volna beleszólni, hogy szerinte merre menjek, de mivel én szerintem mentem ez a kísérlete is dugába dőlt. Jöjjön velem és akkor arra megyünk ahová és ahogy Ő akarja. Csináltam egy kis jegyzetet a főbb támpontokat felírtam. Máskor, ha megyek valahova akkor mindig nagyon pakolok, de most valahogy nem nagyon ment ez a dolog. Talán azért lehetett, mert ha pakolnom kell, akkor attól mindig frászt kapok és idegrohamot. Most ezt semmi esetre sem akartam.. Nem sok cuccot pakoltam be, azt is reggel, mert így spontán és gyorsan megoldottam ezt a máskor megoldhatatlan feladatot. Kiválasztottam egy kényelmes ruhát, mert Anikó azt mondta, hogy szerinte ez a legjobb. Mondom a férjemnek, hogy nézzen már rám! Szerinte nem leszek nevetséges egy ilyen tinis cuccban? Mert mondanom sem kell, hogy hajlamos vagyok rendre elfelejtkezni arról, hogy már az 57. évet taposom.

Aztán tudatosan az utolsó pillanatra hagytam az Adu- Ászt. A ceruza elem problematikáját. Mondom kellene még az is. Mondja Lacika, hogy most cserélte ki a fényképezőgépben. Na de nekem nem abba kell! Hanem? Hát a villogó ördög szarvba, amit a fejemre teszek a koncerten. --?????---
Hát nem mindegy neked, hogy a tinis nadrágod, vagy az ördögszarvad miatt fognak kinevetni?--mondta elképedve. Aztán még kínlódtam egy kicsit az elemek méretével, inkább teljes méret arzenált kértem.
Még az utolsó pillanatban azért a GPS-t is betettem, mivel egyáltalán nem tudom használni, gondoltam azért biztonságérzetet adhat.

Varganezsuzsa élménybeszámolója - 2. rész:

Lacika aggódva engedett el, hogy vigyázzak a kocsira! -?-

Na! Jó korán elindultam Jutkáért a Népligetbe. Még arra sem jártam, de a térkép szerint nagyon hosszan kellett mennem. Egyszer csak látom Buszok! Bal sáv ! Úr isten! Már itt is vagyok? Fék! Balra be, autó éppen kifarol én be a helyére. Két lépésre a helyszíntől. Ilyen virtuóz manőver Lacikának soha nem sikerült még, mert Ő mindig a céltól legalább két Km.-re tud megállni! A várt busz késett. A 8-as megállónál beszéltük meg a találkozót. Senki nem tudott adni felvilágosítást, így virítottam a tinis cuccomban a 8-asnál és vártam. Végre beérkezett és megérkezett Jutka. Elém hajította a cuccait és rohant pisilni, mert már a határnál is határ eset volt. Szia! Szia! Puszi Puszi! Bevágtuk magunkat a kocsiba és irány a Hűvösvölgyi Tér. A Keletinél a Baross téren tettünk egy két tisztelet kört, mert elterelés ismereteim hiányosak voltak, de aztán sikerült irányba állni. Miután Andrea és Anikó is biztonsági övvel hozzám csatolta magát egy életünk egy halálunk alapon irány Siófok! Andrea mivel már százszor megtette ezt az utat Siófok és a tér között készségesen navigált. nem kellett nekünk semmi segéd eszköz. Gondoltam, kivédhetem a GPS használatát. Úgysem tudom még bekapcsolni sem!

Jó korán leértünk és adtunk a kalóriának. Cukiban süti, fagyi, kávé. Vihogás és csacsogás. A parton Andrea és Judit azonnal belevetették magukat a bokáig érő vízbe és átsétáltak a túlsó partra remélve, hogy ott már mélyebb. Anikóval a parton szénné égettük magunkat, mert addig nem sütött a nap egész nyáron, de akkor és ott igen! Mi már ott el kezdtünk gyúrni az éjszakai virításhoz. Már ami a piros színt illeti. Anikó angyali türelemmel fűzte a szót és a gyöngyöket egybe és töltötte belénk a pozitív energiát. Kishitűségünket félresöpörve! Később a sétányon beültünk ebédelni Andrea meghívására. Közben megérkezett Ági is a férjével. Egy HŐS-sel Mármint Ági férje, mert ennyi Norbi rajongó nő közé képes volt beállni és állni a sarat! Nagyon megörültem Áginak,
mert még Vele nem találkoztam személyesen és már vártam. A kezdetektől nagyon szimpatizáltam vele és a személyes találkozó nagy öröm volt számomra.

Még vissza mentünk a partra, közben Cilike is csatlakozott. Vele már a táborban találkoztam. Hallatszott, hogy Norbi már javában gyakorol, mert zengett Siófok a hangjától. Nagyon izgultunk, hogy vajon a sok akadályozó tényező ellenére, hogy jegyhez is alig lehetett jutni és reklámozni sem láttam, hogy reklámozták volna, lesz e elég közönség?

Varganezsuzsa élménybeszámolója - 3. rész:

Ráadásul hétköznap volt. Szóval ezekkel az izgalmakkal és találgatásokkal és esküdj meg, hogy így lesz és jó lesz, mert hallani akartam mindenki szájából. Elkövetkezett a pillanat. Készülődhettünk a koncertre. Nálam ez a rúzsozással csúcsosodott ki!. Szerettem volna ha most erre az estére legalább a hajam is kinő de ne akarjak már mindent egyszerre! A többiek már ott vártak a helyszínen. Páran szerencsés módon berken belülre kerültek. Mi örömködtünk még akikkel eddig személyesen nem találkoztunk. Mindenki nagyon nagyon aranyos volt.

Végre a csuklónkra is rákerült a bilincs, a papírszalag és ott voltam. Ott volt Norbi! Ott voltak a lányok! Élőben, testközelben és nem csak az interneten. Öröm volt találkozni Norbi nagyival és Andrea anyuval. Mindig azon aggódtam itthon, hogy vajon Norbit szerető emberek veszik e körül és nincs magára hagyva a nagy idegenben? Most megbizonyosodhattam róla, hogy szeretik és vigyáznak, figyelnek Rá és nem engedik el a kezét.

Kis csúszás volt, de már ennek is örültünk,mert így ütősebb lesz a világító szarv. Volt bennem némi kétely, hogy nem nevettetem e ki magam ezzel is? De a tömeg szellem vitt magával és rájöttem nem számít. Kinevetem én magam egyedül is, nem kell hozzá közönség. Igyekeztem az első sorba állni, méretemnél fogva lássak is valamit. Ezzel megint voltak aggályaim, mert nem kéne egy öregasszonynak elvennie a helyet a tinik elől. Norbi nehogy azt higgye, hogy csak vénasszonyok rajonganak érte. De ezt is hamar elhessegettem. Itt akarok állni és kész.

Végre végre elkezdődött. Olyan örömmámorban úsztam. Hihetetlen volt, hogy itt a pillanat. Élő zenekar, jól nyomja. Bár ezzel kapcsolatban is voltak félelmeim. Anno Debrecenben egyszer egy nagyon unott és kedvetlen zenekarral lépett fel, amitől a hajam szála is az égnek állt amikor meghallottam, lehet akkor ritkult ki a hajam? Nem vagyok szakértő a témában, de ez a zenekar a fülem szerint nagyon jól zenélt. Berobbant Norbi! Élőben látni megint, mert már itthon egyszer láttam, elképesztő bizsergést okoz az emberben. Küzdök magammal, hogy el tudjam választani a rajongót, az anyai érzelmeket táplálót, az aggódót, a nőt és az öreg nőt. A rajongó idegen tőlem, mert még ilyet nem éreztem soha.

Varganezsuzsa élménybeszámolója - 4. rész:

Életemben először Norbiért rajongok. Az anyai érzelmeket tápláló közel áll hozzám. Mert mondhatom így "idegenül" is, hogy szeretem, mintha a fiam lenne. Az aggódó is hasonló, mert tehetetlenül nézem, hogy mi történik Vele és nem léphetek közbe. A Nő, az amikor meglátom..., de erről most nem beszélnék. Olyan érzelmeket vált ki, amit nehéz szavakba foglalni. Az öreg nő pedig az amikor az ember nagyon nagyon sajnálja, hogy elszállt az idő és már a háttérből izgulhat és rajonghat valakiért, akit nagyra tart és becsül. Na de ezek nem is számítanak! A koncert a fontos! Vártam egy ütős kezdésre. Megkaptam! Figyeltem az arcát, figyeltem minden rezdülését, hogy a közönséggel, velünk elégedett e vajon? A hátráltató tényezők ellenére azért szép számmal képviseltettük magunkat, mi rajongók. A hangorkánt meg amit a tinik mindenkit túlsikítva okoztak főleg Bogi, Vivi és Bewy szavakba sem tudom foglalni! Tudom, hogy Norbi mindig kéri a közönséget, hogy adjon bele apait anyait, hiszen Ő is ezt teszi. Kiteszi a lelkét a közönségért. Most a közönség túltett minden elképzelhetőn. Megbeszéltük, hogy meglepetésként a második szám előtt egyszerre tesszük fel a szarvakat. Nekem ez olyan szenzációs volt, amit vagy most megteszek, vagy soha az életemben nem lesz rá lehetőségem, hiszen eddig sem volt. Igaz csálén állt, de nem érdekelt. Rajtam virítottak a szarvak! Próbáltam felvenni a ritmust és a szöveget is majdnem kívülről fújtam. Ordítottam, ahogy csak a torkomon kifért. Itthon azt mondta volna Lacika, hogy mint a fába szorult féreg, de ott még mintha többet is bele adhattam volna. Norbi meg csak jött jött felénk és le fel parádézott a színpadon. Volt bennem ezért is némi aggodalom. Megfigyeltem, hogy az utóbbi időben nem nagyon strapálta magát a táncolással. Féltem, hogy most megint a bal lábát fogja húzogatni és azt nagyon nem szeretem. De szerencsére azt kaptam amit már nagyon vártam! Norbi úgy táncolt a színpadon, mint az első időkben amitől Ő olyan egyedivé és különlegessé vált a számomra és mondhatom mások számára is. Szerettem volna látni azt az egyedi csak is Rá jellemző mozgását az apró lépésekből és mozdulatokból álló pirickázó táncát.. A különleges hangja után a másik védjegyét. A zene harsogott, Norbi énekelt, mondom énekelt és táncolt vidáman és önfeledten. Olyan volt, mint amilyennek látni szerettem volna! Egyedi, egyszeri és megismételhetetlen!

Varganezsuzsa élménybeszámolója - 5. rész:

Részemről már ettől jobban nem tudtam volna ordítani a számokat és a csápolással is akadtak gondjaim. Rám is szóltak mellettem, hogy nem így kell csápolni, hanem emeljem fel a karom a magasba! Na ja! Könnyű azt mondani! Minden esetre nagyon nagyon élveztem, hogy ott vagyok és "csápolok" a magam módján! A dalok sorrendjét már nem akarom elismételni, hiszen megtették azt már előttem sokan. De az, hogy most Norbi saját szövegével az új számait hallhatom élőben az nagyon felemelő érzés volt. Ami a szöveget illeti bámulatomat és csodálatomat vívta ki, hogy milyen érett és elgondolkodtató szövegeket írt a zenéhez. Néha meglepődtem, hogy kora ellenére nem kis pályás szöveget kreált adott dalhoz. Nekem is elő kellett vennem minden bátorságom, hogy lelepleztessem magam azzal, hogy nem értem? A mai szleng más már, mint az én koromban, a fiatalságom delén volt. Ismertem én ezeket, csak akkor egészen másként hívták! Fergeteges és csodálatos volt amit Norbi produkált. Egy igazi rocker és igazi sztár állt előttem. Egy röpke év alatt. Így élő zenekarral a háta mögött egészen más volt. Profi a javából! Látni az elégedett és örömittas arcát, hogy jól sikerül és jól mennek a dolgok, nekem is nagy boldogság volt. Hiszen ettől féltem a legjobban! Szerintem az ördögszarvakkal mi is megleptük Őt, de aztán mi is meglepődtünk azon, hogy egyre gondoltunk, hiszen Norbi meg angyal szárnyakkal lépett elénk. Kölcsönös volt a meglepetés hála Rékának. Az Ő sugallata volt. Meglepetést adtunk és meglepetést kaptunk! Sok sok energiát kaptunk és nem győztük azt vissza sugározni! Norbi a színpadon, mint egy mágus delejezte és hatása alá vonta a közönségét. Mi meg, mint akik jól megtanulták a leckét csináltuk amit kért és feltétlen híve voltunk és lettünk, és ami engem illet leszek is.

A műsor végén az ajándékok átadása után alig bírtunk magunkhoz térni és elindulni hazafelé. Viktor keresztbe húzta a számításomat, miszerint merre kell menjek, mert Őt egészen máshol kellett kitennem, mint ahogy az eredeti úti tervemben szerepelt Így nem volt mese, csak fel kellett tegyem a GPS-t, amit be sem tudtam kapcsolni ezelőtt. Józan paraszti eszemet elővéve, mégis csak sikerült. De nem felső fokon. Ugyanis se hang se kép. De néha azért érintésre kép is elő elő villant. Vagy nem! Volt még egy nem elhanyagolható probléma. Mert szemüveg nélkül nem láttam a GPS-t, szemüveggel meg nem tudok vezetni.Mert messzire úgy látok, mint a sas, de közelre még a kezemre szállt sast sem látnám. Szóval azért csak elbajlódtunk. Ismerd meg Hazádat és Budapestet programon vettünk részt az éjszakában. Miután hihetetlen utakon és vidéken át mindenkit célba juttattam már nem volt más hátra csak haza. Tudtam, hogy balra kell fordulnom a Margit Híd felé, de a GPS azt mondta, hogy jobbra. Na gondoltam, most van itt az ideje, hogy gyorsan likvidáljam és a bevált már ismert útvonalon hajnal háromra már itthon is voltam. Lacika ébren várta, hogy az autó épségben hazaért e? Jól felpörgettem a rögtönzött élménybeszámolómmal és én édes álomra hajtottam a fejem! Most is erről álmodom!

De most, hogy tegnap elkezdődött az új X faktor széria és láttam a következő nemzedék versenyzőit, megállapítottam, hogy Norbiból csak egy van a Világon! Igaza volt anno Ildinek! Egy elképesztő és utánozhatatlan figurája nem csak az Országnak, hanem az egész emberiségnek!

RiJa képes élménybeszámolója Lilu70 képeivel - 1. rész:
 

Sziasztok! Próbálom lilu70 képeit iderakni a siófoki koncertről.

Köszönöm mindenkinek, hogy együtt lehettünk.

Szarvacskák a 2. daltól...

Norbi a 2. ruhájában

Énekeljétek Ti is!!!

Nagyon jó volt a zenekar is...

Azért azt hiszem, elégedett volt velünk a Drága!