FrissítésSúgó

AndalAdm

2013.02.10. 16:37 -

Koncertek, élménybeszámolók 2013. febr. - 2013. dec.   Az oldalon az alábbi koncertekről és egyéb eseményekről találhatók élménybeszámolók, illetve videók: 2013. szeptember: szeptember 14.: 15. Toponári falunap szeptember 4.: Budapest, Pesti út 237., Librotrade Kft. - nyilvános próba 2013. augusztus: augusztus 17.: Magyarfenes (RO) 2013. július: július 20.: Erdőfüle (RO), Erdőfüle napja július 5.: Agárd, Agárdi Popstrand 2013. május: május 18.: Inárcs, 10. Falunap május 1.: Budapest, Városligeti Rockmajális 2013. április: április 24.: Budapest, Rocktogon Pub&Roll április 11.: Budapest, Crazy Mama Music Pub 2013. március: március 28. Budapest, Terrace Café - nyilvános próba és klubest március 23.: Budapest, Pecsa Café - az első KLN koncert! 2013. február: február 9.: Budapest, Piszkos Fred Étterem: a KLN zenekar bemutatkozása a rajongóknak és a sajtónak

[56-37] [36-17] [16-1]

Admin7

Előzmény | 2013.03.26. 20:17 - #23

Március 23., PeCsa Music Cafe, Hangyee videója:

Admin7

Előzmény | 2013.03.26. 19:04 - #22

Március 23., PeCsa Music Cafe, Szűcs László videói:

Admin7

Előzmény | 2013.03.26. 18:49 - #21

Március 23., PeCsa Music Cafe, Szűcs László videói:

Cilike79

Előzmény | 2013.03.24. 19:53 - #17

Köszi a videót, Silu! Imádom újra átélni!  Andalka, ezek a szerkezetek...!! Egyébként én is itt keresgélem a depimet, úgy tűnik, elhagytam valahol. A fenének sem hiányzik.

AndalAdm

Előzmény | 2013.03.24. 13:25 - #16

Köszi a videót SILU, és az "áldozatos", karzsibbasztó munkát, ami ezzel járt! Én élménybeszámolóként egyelőre csak pár jelzős szerkezetet tudok leírni: - a párducmozgású Norbi - a sarokban toporzékoló gyerekből kiszabaduló, szabadon szárnyaló Norbi - a százezer Wattos Norbi és KLN És egy pótkérdés: node hova tűnt a depresszióm?

Anikó

Előzmény | 2013.03.24. 09:08 - #15

SZUPER buli volt! Köszönöm a videót, Silu!

Silu	Előzmény | 2013.03.24. 08:59 - #14

PeCsa Café, 2013.03.23.:

Nyerges

Előzmény | 2013.02.17. 14:29 - #10

Dodikám a beszámolód fantasztikus, mint mindig. Olyan élethűen hoztad vissza az eseményeket, hogy még az ételem illatát is éreztem olvasás közben..... Hát igen:  a fiúk    ! A legújabb kedvenc zenekarom:     KLN

fenyvesekgyereke

Előzmény | 2013.02.16. 23:14 - #9

SZABADON ÉLSZ... („beszámoló” a KLN Zenekar megalakulásáról ..és nem csak) 1. Körbeölelkeződéseink pillanatai Vannak napok, amikor egyszerűen csak megáll az Idő, hogy fölmutassa a születő csodát, hallhatóvá tegye és érezhetővé, áldottan adakozóvá. Ezen a délutánon megállt az Idő..és csak a JELEN van és benne PILLANATOK... Mikor meglátom újra arcotok, a szeretetteket, mikor összeboruló ölelések láncába fordul a hosszú-hosszú várakozások sora...Mikor mosolybanyílnak a kezek, mikor elkönnyesülnek a szemek a szeretet-lángok együttlobogásának forrószép fényeitől... Emlékszavakat hozunk föl az el-nem-feledett találkozások kútjaiból, együtt, újra s úgy várom már a percet...és itt van, boldogan ölelem, köszöntöm, kérdezem Őt: „Jól vagy?” „Igen, most, hogy MÁR VAN ZENEKAR..NAGYON JÓL!” És csillog a szeme... Körbeüljük az asztalt, mesélős beszélgetés örvénylik, hullámaiban fürdetem a lelkem újra s a falak között a várakozások feszültségeinek izzó szikrái villódznak...de most nincs Idő...csak elkapott PILLANATOK: Boszi keze s a Seneváé, ahogy az AJÁNDÉK borítójába helyezik a SZÖVEGET...Az EGY dalát, amit úgy írtunk meg, hogy mindenki mondott egy mondatot Róla, Érte, Neki...és összeraktuk, EGY-gyé, mint akkor rég, Norkó-karkötős kezeinket az asztalon... Bora lelkendezős bocsánatkérése a késésért, mert CD-t készített az összes fotókból, Vele, velünk, a koncertekről, ajándékul... Anikó arca a Fényben... az Anikóé, aki, mégis, eljött...pedig még ott a lábán a „csizma”...de már nem sokáig... Zsu nevetős meséje arról, hogy „a nagyi bulizni megy”...és az óriáspizzája, az asztal nem elég, hogy reápakolják... Tubimami boldog ölelései, ahogy repesve nyújtja felénk a kezeit, Nagyi és Andrea boldog mosolyai, Éva kedves üdvözletei, MINDENKIHEZ... És a Nyerges, akit most végre megismerek, igaziból is, és olyan jó látni, hogy már itt van ő is, közöttünk... És Cilike hugicám, a kis lesifotós, ahogy lekapkodja sorra a Pillanatainkat... és Silu gyönyörű nevetése és Laci, a csupamosoly arcával és Rafi, a kis, sajátgyártmány fülbevalóival, amiken már ott a név: KLN... És Desi és Andalka, akiket oly régen nem láttam már, milyen jó velük is nevetősen összeborulni... Meg Viktor, akit szinte meg se ismertem, akkorát növekedett...És túl, a másik teremben, az LFT csapata, akik közül párat már ismerek Siófokról is...Kata, Adri, Éva, Leslie és Hangyee...ők már javában ebédelnek, mire mi átesünk a körbeölelkeződéseken . De aztán mi is kikérjük sorra az italokat, érkeznek a pizzák és egyéb finomságok, eszünk...de ez most valahogy olyan másod- vagy harmadrendű... Ide-oda ingázunk a két terem között, Norbi is...hol itt, hol ott tűnik fel, mindenkihez van kedves szava, szép mosolyai...és közben fáradhatatlanul szervez és drukkol és intézkedik, de azért van ideje kilécelni velünk egy-két cigire. Kinn szotyog a havaseső, mi meg csak állunk a fal mellett és persze, hogy Norbi az, aki fölteszi a költői kérdést, hogy minek is parkíroztunk le ide, mikor öt lépésre ott a jó széles, fedett, kapualj?  Vigyorogva tódulunk utána, fedél alá. És így még a kötelező ötméteres távolság is be van tartva a Piszkos Fred nevű közintézmény ajtajától számítva. Aztán boldogan lebzselünk Norbi mellett és lessük a drágának minden szavát és arcrezdülését. Utána meg vidáman visszacsődülünk a meleg terembe s a várakozás ideje alatt érkezik számunkra még egy gyönyörű ajándék: a családi fotók. Kézről kézre adjuk őket, ámuló örömmé nyílik tőlük a szívünk. Ez egy másik Arca, amit nagyon keveseknek adatik meg, hogy láthasák: az Apáé... Mennyi gyöngédség van a megörökített mozdulatban, ahogyan a fiát eteti...mennyi végtelensokszép titok...s most egy picit részesei leszünk, ennek is... kézről kézre járnak a fotók s én valamennyit megsimogatom, ujjaim hegyével dédelgetem s belesúgom, köréje írom az óvó áldást, mindeniknek...s a pillanatot hálásan bezárom a csendbe, a magaméba, hogy elővehessem majd, mindig már ezután... Odabenntről már elkezdik kihordani az asztalokat, hogy több legyen a hely..és közben elkapok egy-két pillanatot a kinti teremből is, ahová már megérkezett a Zenekar...jöttünkbe-mentünkbe már köszöntenek is, bemutatkoznak, mi meg csak a szemünk sarkából pislogunk rájuk, enyhén megilletődve, de azért közben már lestíröljük az egyéniségüket így röptiben...tetszik (főleg a gitáros,akiről egyelőre még csak annyit tudunk, hogy „az a hosszúhajú!”, de már nagggyon tetszik!!!). Meg is tárgyaljuk kint egy cigi mellett páran, hogy „Húhúúúú, gyerekek, lesz itt ZÚÚÚZÁS, ha beindul a banda!” (Ezt a Seneva még egy jólirányzott riszálós levegőberugdosással is érzékelteti, mire a délutáni utcán járókelő népek enyhén kinéznek a fejükből, mi meg dőlünk, vigyorogva...irtóra csábítgat a gondolat, hogy beleüvöltsem az álmos utcaképbe, hogy ROCKANDROLLVAN, GYEREKEEEK! , de aztán meggondolom magam, mert ugye, mégiscsak...ez egy HIVATALOS esemény, illendő viselkedni...) Aztán visszaforgolódunk a terembe és az Éva szól, hogy akkor most menjünk ajándékozni.

fenyvesekgyereke

Előzmény | 2013.02.16. 23:14 - #8

SZABADON ÉLSZ... („beszámoló” a KLN Zenekar megalakulásáról ..és nem csak) 2. Ajándékperc Boszika adja a dobozt, elmondja, hogy hogyan is készült az ajándék. Norbi bontogat, Laci meg Rafi segítenek neki, mi meg kórusban zsibogunk, hogy „Vigyázz, mert törékeny!” Aztán csak ott állunk, Vele szemben és nézzük... EGY lélekzet, EGY szívdobbanás vagyunk...nagyon sokáig... mert most kinyílnak a Kapuk és ott van a kezében minden közös múltunk, minden út, minden kilométer, minden, színpadok előtt elsikított Rockandrollvangyerekek, és minden várakozásunk és minden hitetlenségünk és minden hitünk, ott van Siófok és Tiszacsege, és minden klubkoncert és Avocado és ott vannak a nevenincs faluk és összetákolt színpadok, ahol valahais dal szólt és ott van Bözöd és Szentgyörgy, minden gyászunk és minden örömünk, minden legeslegszebb és minden fájón fájó, amivel mások bántották, s ez a minden úgy örvénylik át a szívdobbanásainkbazárt pillanatokkal az Időn, ahogyan szemeink mögött LÁTJUK...és úgy repül és szárnyal minden közös emlék egyetlen gyönyörű MOSTÉLSZ-végtelenperccé gyűlik, izzó lesz köröttünk a levegő és nincsenek ott a falak, mert fönn vagyunk, egyragyogásban az Égen, titokkal szárnyalón, gyönyörűn... És csak nézem az arcát, ahogyan olvassa a sorokat, a díjét először és azután ...az EGY dalát... Picit lehajtott fejjel betűzi az apró sorokat, s amikor a fotós, aki eddig ott videózta, kikapcsolja a lámpát, fölkapja a fejét s enyhe-haragosan, de azonnal odaszól neki, hogy :”Fényt!” ...és olvas, olvas tovább...én meg már lassan úgy érzem magam, mintha Zsu óriáshangtála szólna bennem mindenhol... Tudjátok: itt, nálunkfelé van egy népdal, annak egy sora ez: „Mikor bennem ZENG A LÉLEK...” hát ezt érzem ott, azokban a végtelenörökkének adott pillanatokban: ZENG bennünk a Lélek... A szívünkkel nézzük arcának minden rezdülését és elmondhatatlan, hogy mi van az EGYÜTTcsendünknek ölelésébe zárva... Aztán fölemeli a díjat, kiveszi a dobozból és odatartja a kameráknak...és úgy köszöni, ígérőn, hogy ez a legfontosabb helyen lesz... Hát azt hiszem, kicsit még nem vagyok ezen a földön, mikor a különajándékomat viszem odaadni... Valami olyasmit dadogászok, hogy azért hoztam így, külön is, merthogy olyan nagyonrégen nem láttam már...és hogy azért „kétrészes” ez az ajándék, mert egyik fele az az Apukáé, a másik meg a Rockeré, mert Örök...és ölelem és puszilom és úgy érzem magam, mint akkor, régesrég, azon a szentgyörgyi közönségtalin, mikor legelőször láttam...olyan az egész, mintha csak most kezdődne minden...és így is van talán, de emögött a kezdet mögött már Tudás van és Erő...

fenyvesekgyereke

Előzmény | 2013.02.16. 22:25 - #7

SZABADON ÉLSZ... („beszámoló” a KLN Zenekar megalakulásáról ..és nem csak) 3. „, Profiknak amatőrök, amatőröknek profik...” – a ZENEKAR (parafrazálva: normálisnak kellőképpen lököttek, lököttnek megfelelően normálisak) Átmegyünk-vonulunk sorra a belső terembe s körbeülünk a falak mellé, be se fér mindenki, az átjáróban állók zárják a kört s majd időről időre „kaput nyitnak” a soron következő „felépőnek”. A terem végében elhelyezett asztal előtt – az a „színpad” – elsőként Környei Attila, a menedzser beszéli el Norbi és a fiúk találkozásának történetét, majd Norbival készít „interjút” számunkra. „Mi változott meg az életedben azáltal, hogy apuka lettél?” – teszi föl a kérdést, mire Norbi: „A kaja!” És ezután gyönyörű szavak következnek arról, hogy mit is jelent számára a család...a felelősségvállalásról...arról, hogy egy gyereknek meg kell adni minden, ami a testi-lelki fejlődéséhez szükséges, s ez bizony megváltoztatja az ember gondolkodásmódját. Az viszont nem változott, hogy továbbra is a rockban óhajt tevékenykedni (mindannyiunk hatalmas örömére, természetesen) és a zenekarral együtt feljebbszárnyalni, amit úgyszintén kitörő lelkesedéssel fogadunk. „Olyan, hogy Király L. Norbi , „megszűnik”, viszont VAN KLN!” Amelynek hivatalos bejelentése ezennel megtörtént, kiegészítve még azzal ....részéről, hogy nagyon jól megvannak együtt és nagyon termékeny a zenekar, születnek egymás után a saját dalok, természetesen kiegészítve feldolgozásokkal meg azokkal is, amiket az X-Faktorban énekelt, bár ezeket nem annyira szereti. Hát igen, veti közbe Norbi, pedig „kettőször-háromszor elénekeltem”... (és mi csak tudjuk, hogy hánnyal is kéne beszorozni ezt a kettőt, hajjajj). Szóval a lényeg, hogy teljesen új korszak kezdődik! (A Norbi életében is, hiszen nemcsak kisgyerek, de kiskutya is van a családban, aki naponta szétrág egy-két berendezési tárgyat... ) Ezentúl kizárólag csak a zenekarral óhajt föllépni és az a cél, hogy nyáron ez a zenekar elindulhasson majd fesztiválokon és a nagy koncerttermekben, természetesen ennek van először egy fölfuttatása, kisebb klubokban bemutatkozik a zenekar, megerősödik, mint egy igazi sportoló, és azután jönnek a nagy megmérettetések! (Na erre vártunk két esztendeje! És Hálistennek, hogy itt van!) Norbi kiegészíti ezt még azzal, hogy az Éva találta az interneten a hirdetést, miszerint „Profiknak amatőrök, amatőröknek profik” címszóval fémjelezett zenekar énekest keres. Elmentek, találkoztak a srácokkal...aztán szépen összekovácsolódtak és már kb. nyolc hónapja dolgoznak együtt. És elsőként behívja azt, Aki az ütemekért felel: a dobok mögött fogjuk látni Bíró Lászlót! A Laci ütemes tapsaink közepette határozottan begyalogol Norbiig, lekezel, elhelyezkedik és közli: úgy jutott idáig, hogy autóval jött és a felesége hozta. Jó kezdet, díjjazzuk is! Ezután pár szóban elmeséli, hogy „Tinédzserkoromban, néhány éve” gitározott, énekelt, kilencvenes években saját zenekara is volt Szerda Délután néven, majd saját vállalkozást indított és elkezdett hobbiszinten dobolni. Azután bekerült a zenekarba, a zenekar pedig elkezdett rockszámokat játszani és azon gondolkodni, hogy milyen jó is lenne nekik egy „kvázi Király L. Norbi tipusú énekes” , akit az X-Faktorban láttak, na pont egy ilyen átütő énekes kéne, jó szőrös hanggal...aztán eltelt egy hónap, föladtak egy hirdetést, hogy énekest keresnek és egyszercsak „bejelentkezett” a Norbi. UHH! Egy hónapig erről beszéltek...és bejött! (Jah, ezt ismerjük...Norbi körül vannak ilyen „csodák”   Az Attila belépésével pedig egy komolyabb csapat kezdett el kibontakozni, a régi billentyűs helyére érkezett egy új gitáros... és a Laci még folytatná, folytatná, hiszen egyébként is mindig hátul van (a doboknál), úgyhogy most akarja kihasználni az alkalmat, mesél, mesél, mesél(ne még tovább is), de Attila „könyörtelenül” leállítja, hogy következhessen .....”a Kicsi” (merthogy ezt már megbeszélték, ő az „Artúr”, van Indián és Nagy is  ) , de aztán mégis a basszusgitárosnak szól a Norbi (kicsit lepereg a vakolat, mert Gutti első szólításra még nem tűnik föl a színen, erre Norbi enyhén kiereszti a hangját ...) Aki nem a szavak embere, de a mély hangokért felel a zenekarban: Metzler Gusztáv (Gutti) , basszusgitár! Hát...neki nem kell a szavak emberének lenni, elég, ha megjelenik  Most épp éjfekete polóban, amin csillogó Jelek díszlenek, karjában meg a Norbinak szánt ajándék és ő is végigmasírozik soraink , tapsaink és elismerő sóhajaink között, köszön a srácoknak, aztán nekünk is...sziasztok, helló, mindenki tegezhet, nem vagyok még negyven ...és vigyorog a hangja, meg van illetődve rendesen az ovációzós fogadtatástól, mi meg..hát...magunkat ismerve, szerintem ötoldalas zanzát bírnék írni, akár eszperentében is, csujjogató stílusban, mindarról, ami most a csajok fejében motoszkál, Guttit gusztálva  Aki nagyon aranyosan, kedvesen és szerényen úgy véli, hogy még nem érdemelte ki a tapsot, de majd igyekezni fog. És ezzel be is sorakozik Norbi mellé, aki szerint a basszusgitárosok mindig szerény emberek, Attila meg fölkonferálja a zenekar vezetőjét. A komoly üzletember, a zenekar vezetője, Apródi József, gitár! Ő is gitárral a kezében vonul végig a tapsalagúton s helyet keres az asztal előtt, Attila meg szolgálatkészen székre mászik a sarokban, hogy a Józsi beférjen a képbe, majd megérdeklődi tőle is, hogy trolival vagy villamossal érkezett-e. „A feleségem hozott idáig” – kezdi el Józsi az élettörténetét, majd azzal folytatja, hogy ő a zenekar választott vezetője, merthogy e nemes feladatot nem vállalta el más a csapatból. Viszont a különböző helyekről hozott tudásukat ( mind a zenei, mind a vállalkozói szférából hozottat) össze tudták hozni és „szeretett énekesünk (!!!!!!!) mögé letettünk egy olyan produkciót, amivel le szeretnénk tarolni az országot!” (Az jó! Úgy lesz! – hangzik föl sorainkból az ujjongó kiáltások kavalkádja). Ehhez sok munkát, szenvedést és némi örömet a színpadon tud ígérni a kollégáinak, mondja, meg rengeteg jó showt, amit szeretnének megcsinálni. Ezt nagymértékben díjjazzuk és kórusban megígérjük, hogy OTT LESZÜNK!

fenyvesekgyereke

Előzmény | 2013.02.16. 22:24 - #6

SZABADON ÉLSZ... („beszámoló” a KLN Zenekar megalakulásáról ..és nem csak)   És végül, de nem utolsósorban következik , Akit nem lehet megúszni nevetés nélkül, „Tibi Wonder”, az R-Go volt gitárosa, Kozma Tibor! Énekelve, gitározva vonul az asztalig, taps és nevetés közepette, kijelentve, hogy készült erre. Attila elkpesztő történeteket tudna róla mesélni, legalább egy hétig, de a lényeg, mint mondja, hogy amikor meghallotta a zenekart, úgy érezte, hogy kellene még egy szólógitáros, és ő ajánlotta a Tibit a fiúknak. Tibi pedig egy pillanat alatt belopta magát a zenekar szívébe (a mieinkbe is, szerintem) . Most éppen közli, hogy qvajól érzi magát, csak kisebbségi érzése van (erre Norbi és Gutti kötelességtudóan elkezdenek félguggulósan tartózkodni, csakhogy ne legyenek már magasabbak a „Kicsi”-nél ), de már készítteti a gólyalábakat . Attila pedig azzal fejezi be a beszámolót, hogy a zenekar studióba vonult és elkezdtek egyszerre négy dalt készíteni, amiből ma hármat van szerencséjük ma bemutatni nekünk... nem CD-ről szól, unplugged előadás, a dalok „mindenki” szerzeménye (ebben egyeznek meg végül  ) és ez egy meglepetés, Nekünk...és utána megmutatják majd a felvételt is. A zenekar bemutatása és bemutatkozása...hát az egészben nem az a legeslegszebb, hogy mennyire jó fejek, így együtt, meg külön-külön is, talán az sem, ahogyan így „megcsinálják” ezt nekünk, mint egy fellépést...hanem az, AHOGYAN beszélnek a Norbiról, a közös zenélésekről: a szeretet és a tisztelet hangján, s barátokként, csapatként már. És ahogy az apró poénkodásokkal álcázzák a stresszt, ami ott van bennük...azért, hogy milyen lesz, azért, hogy sikerüljön, azért, hogy elfogadjuk-e majd őket (és miközben hallgatom a szavaikat, átvillan rajtam a mondat, amit véletlenül meghallottam odakinn, még a bemutatkozás előtt, ahogyan a Tibi mesélte valakinek, hogy a ZENÉSZBEN minden fellépés előtt ott kell legyen a stressz...a vajonmilyenlesz várakozása...mert ha az nincs, kiégtél, nem vagy igazi már)... És miközben hallgatom és nézem őket, nagyon szeretném – gondolatban meg is teszem – odasúgni nekik, egyben és egyenként: „Nyugi, mi már szeretünk Benneteket!” De mire idáig érnék, már elhangzik a bűvös mondat, amire mindannyian csillogó szemmel és a „végrehogymáreztismegértük” zakatoló türelmetlenségével vártunk: „Három dalt szeretnénk bemutatni Nektek...” és ugornánk székekért, hogy leülhessenek a gitárosaink, de Tibi lazán megoldja a helyzetet, hogy nem kell már annyit rendezkedni, és lecsüccsen szépen a földre, gitár az ölében, nevet...Józsi enyhén tétovázva követi a példáját. Norbi meg Gutti és Laci között, állnak a hátuk mögött, nekitámaszkodva az asztalnak...Aztán megkérnek, hogy csöndben hallgassuk, mert ugyebár, ez csak így, élőben megy majd, hangosítás és egyéb elektronika nélkül... Tibi „számol”, a gitárok megpendülnek...

fenyvesekgyereke

Előzmény | 2013.02.16. 22:23 - #5

SZABADON ÉLSZ... („beszámoló” a KLN Zenekar megalakulásáról ..és nem csak) 4. SZABADON SZÁLLSZ...  És elkezdődik az „Adná Neked...” És igen, ez volt az a PILLANAT számomra ebből az estéből, amiért itt kellett lennem, akárhányszáz kilométerről is...itt kellett lennem, igaziból is, nemcsak gondolatban és nem utólag végignézve videóról az egészet...itt kellett lennem, mert ezt hallani, ott, így, EGYÜTT...az maga volt a CSODA...ami ott született meg, hangról hangra és érzésről érzésre előttünk...megismételhetetlenül gyönyörűségesen ...SZABADON... Nem, én most nem kapom a szavakat, hogy ezt leírjam...MINDEN benne volt ebben a dalban, ezt csak ÉREZNI lehetett, átélni, hogy ÉNEKEL, ÚJRA... és most tényleg csak nekünk, először... most nincs az, hogy segíteni kell fölhozni a hangulatot, most csak mi vagyunk, a CSALÁD...Nekünk énekel és mégis, megkeres a szemével, egyenként, mindenikünket, ahogy a színpadról szokta...és egy picit talán ottvan a tekintetében a kérdés, hogy vajon...tetszik-e...tetszik-e a dal, tetszik-e a csapat ... És a hangja, az a gyönyörű hangja, ahogyan „sír”, ahogy belemegy az embernek a vérkeringésibe, mint Silukám mondta volt egyszer... Ami erő és lélek van ebben, ahogyan most közel a tekintet és közel a HANG...azt nem lehet szavakkal elmondani, azt csak érezni lehet és szállni a hangokkal, végtelenszép hetedhétégbe széjjel...vagy csak összeborulni lélegzetnélkül Cilike hugival és hagyni, hogy könnyekké peregjen a zengő lelkünk... Olyan ajándék volt számomra, ha ezer életem lenne, se tudnám elégszer megköszönni, hogy ezt IGY, megadatott átélnünk... És utána következett a „Van munkám, nincs pénzem..” ami a Viktor szavait juttatta eszembe , miszerint „meghallod, ösztönösen megy rá a csápolás”...és nagyon tetszett az eleje, ahogy azon a „sötét” hangján suttog... és már boldogan dúdoljuk, zengjük és zúgjuk velük a refrént, azonnal, a „Világot a lábad elé” sornál meg csak elkapom a Silu tekintetét és besikítjuk, hogy „YEAH!” , mire a Gutti visszainti a metálvillát, a Laci meg Tibi összenevetnek, hogy „Ezt kihagytuk!” és mindenki boldogan, de szuperboldogan bulizik, aztán jön a Rock a drog...hát erre totál kifekszünk, Úristen, ez milyen lesz, amikor a színpadon fog szólni, egyszerűen oltárijóóóóó!!!! És csupa egykórus vagyunk a refrénbe és ordítjuk velük, hogy a rockadrognekem,hééééhóóóó!!! És hadbang-elünk ott ülve, de közbe már alig várjuk, hogy majd a színpad előtt...És olyan nagyonjó elnézni őket, ahogy együtt, ott vannak, fölsorakozva Norbi mellé...erősen, mosolygósan, komolyszép vállalásaként annak, hogy EGYÜTT... És igen, így ölelődnek bele a szívünkbe ezen a délutánon, együtt, ők, a KLN! Közben meg párhuzamosban a dolgok hivatalos oldala is zajlik, pózol a KLN a sajtónak, interjúkat adnak a fiúk, aztán nekünk is, páran Józsit, néhányan meg a Lacit faggatják tervekről, álmokról és a zeneipart illető kemény valóságokról... De én gondolatban már a színpad előtt állok, koncerten, ahol KLN szól... És Hálistennek, meg ennek a profi csapatnak, már nem is kell oly sokat várni, hiszen március 23 az már majdnem itt van. És én már tudom, hogy ITT LESZEK, mert úgy akarom! Mert nekem is „a rockadrog”, főleg ha a KLN nyomatja azt a rockot és az első koncertet, azt hallani, látni és átélni kell, pont úgy, mint ezt a csodadélutánt, amikor nem volt Idő, csak PILLANATOK, de azok fölírták magukat az ÖRÖKKÉ egére...

fenyvesekgyereke

Előzmény | 2013.02.16. 22:22 - #3

SZABADON ÉLSZ... („beszámoló” a KLN Zenekar megalakulásáról ..és nem csak) 5. „EGYÜTT mentek innen már tovább” No és ehhez a csélcsap „beszámolóhoz” (mert nem igazán bírtam tökéletesre formálni mindent, mert annyit adott ez a délután és olyan intenzíven, hogy azt még...dédelgetni kell...őrizni...szavak nélkül is...) még hozzátartozna az is, hogy a legvégén persze volt II.Cipő-nap-torta, amiből mindenknek a Norbi tett a tányérjára egy-egy szeletet... És a buli végén persze „lerohantuk” együttfotókért...A csoportképbe meg alig fértünk be mind az egészen egyszerre, Gutti meg ráadásul beleszárnyalt a képbe...(ezt nagyon bírtam, mert így egyértelművé tette számomra, hogy tetszettünk mi is nekik  . És igen, MOST én is szakítottam azzal a különbejáratú „hagyománnyal”, hogy nem tipródok oda fotózkodni. És így meglett az ELSŐ közös fotóm Norbival...és Bora készítette, ami lényeges! Mert ettől lett pont olyan, amilyen KELL! Később meg kivonultunk már a külső terembe, ott a Bora Boszikát „modellezte” a sárga sivatagban slattyogó púpostevék mellett a fal mentén, és ettől mi is kedvet kaptunk pózolni és mindenféle párosításokban és páratlanításokban fotóztattuk magunkat. És persze, hogy lett NÉGYEK fotó is... az kell... az ilyen PILLANATOKban mindig... Mások a sajtóanyagként kiosztott, zenekarbemutató lapokra kértek sorra autogrammokat a srácoktól, én meg csöndben vigyorogtam egy sarokban, füleltem a hangszórókból szóló dalok szövegeit, és eldöntöttem, hogy én majd csak az első CD-re fogok aláírást kérni. Egyszer meg kimegyünk cigizni és látom, hogy az egyik ajándék még ott van az ablakmélyedésben, mikor meg jövünk visszafele, gondoltam, megkérdem a Norbitól, hogy ismeri-e az öröknaptárt (az volt az ajándékom). Mondta, hogy nem, erre gyorsan elregéltem neki a használati utasítást...nagyon figyelmesen hallgatta...utána meg odapakolta a csomagokat a többi mellé, Andi néni vigyázó kezeügyibe. Aztán a Norbi széjjelosztja a második tortát is és lassan elkezdünk egymástól búcsúzkodni, még néhány ölelés és kinntvagyunk újra, az úton, Silu jópár percig gondolkodik, hogy akkor most mi merről is jöttünk ezen a sima utcán? Mondom, ne tőlem kérdezze  Végül elindulunk, mint kiderül pár lépés után, JÓ fele. Beállunk a megállóba, várjuk a buszt a Siluval és beszélgetés közben, csak úgy, minden átmenet nélkül, elkezdjük, egyszerre mindaketten, hogy „ADNÁ NEKED, HOGY TOVÁBB ÉLJ...” és annyira fergetegesen csúcsszuper, ahogy egyszerre, csak úgy két teljesen más mondat között elkezd szólni bennünk a dal, hogy ettől összenevetünk, boldogan... Boldogan, mert ma megállt velünk az Idő, igen, megállt és EGYDALLÁ ölelt, hogy elmondja, hogy VANNAK PILLANATOK, amikor Valaki, akit nagyon szeretünk, valóra váltja újra szép álmainkat, fölemeli még magasabbra, hogy továbbéljünk, Fények Útján járókká legyünk és úgy menjünk el innen már EGYÜTT tovább, hogy ZENG bennünk a LÉLEK....   2013 február 9, Budapest

AdminA5

Előzmény | 2013.02.15. 20:37 - #2

Norbi új zenekara, a KLN 2013. február 9-én mutatkozott be a sajtónak és a rajongóknak. A találkozó keretén belül megünnepeltük Norbi születésnapját, megismerhettük a zenekar tagjait, és meghallgathattunk három új dalt: élőben az Adná neked című dalt, valamint felvételről a Van munkám, nincs pénzem és a Rock a drog nekem című dalokat. A KLN-zenekar bemutatása - Darth Hangyee videója:   Adná neked unplugged - Kiss Laci videója:   Van munkám, nincs pénzem - Streit Gábor Bora videója:

AndalAdm

Előzmény | 2013.02.10. 16:37 - #1

Koncertek, élménybeszámolók 2013. febr. - 2013. dec.   Az oldalon az alábbi koncertekről és egyéb eseményekről találhatók élménybeszámolók, illetve videók: 2013. szeptember: szeptember 14.: 15. Toponári falunap szeptember 4.: Budapest, Pesti út 237., Librotrade Kft. - nyilvános próba 2013. augusztus: augusztus 17.: Magyarfenes (RO) 2013. július: július 20.: Erdőfüle (RO), Erdőfüle napja július 5.: Agárd, Agárdi Popstrand 2013. május: május 18.: Inárcs, 10. Falunap május 1.: Budapest, Városligeti Rockmajális 2013. április: április 24.: Budapest, Rocktogon Pub&Roll április 11.: Budapest, Crazy Mama Music Pub 2013. március: március 28. Budapest, Terrace Café - nyilvános próba és klubest március 23.: Budapest, Pecsa Café - az első KLN koncert! 2013. február: február 9.: Budapest, Piszkos Fred Étterem: a KLN zenekar bemutatkozása a rajongóknak és a sajtónak

[56-37] [36-17] [16-1]