FrissítésSúgó

Andal55

2011.01.27. 11:57 -

Emberek, melyeket e kedves, s remek ember egybeterelt!   Este lestem fergeteges csevelyeteket cseten, s elkedvetlenedtem, mert nem lehettem benne - tennem kellett, mellyel keresetem lelem...  DE! Nekem lenne kedvem ehhez: e netes helyen legyen egy terem, melyben Eszperente csevely mehetne, s nem veszne el, s egy-egy ember reggel kelve, este fekve tehetne bele remekeket. Eseteket, kedveket, szerelmeket :), keserveket :(, verseket, esetleg elveket. Legyetek velem ebben, ez rengeteget jelentene nektek, s lehet, eme remek ember - melynek neve nem Ferenc, semnem Endre (s ezzel nem lehet eme helyen megnevezve :( ) - nevetne ezen, s kedve emelkedne, esetleg e hely szelleme egyre kedvesebb lenne, s szeretete feljebb menne. Gyertek, gyertek! Endel55 :)

[639-620] [619-600] [599-580] [579-560] [559-540] [539-520] [519-500] [499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]

nene	Előzmény | 2012.05.02. 20:39 - #565

Remek versedet,melyet Endeled remekbe keretezhetett,meglestem Kenyeretkelesztem! Repdesek,lelkesedek! REMEK! REMEK!

varganezsuzsa

Előzmény | 2012.05.01. 20:43 - #564

Szeretettel lengetem kezem, s e keret megfelel nekem!

AndalAdm

Előzmény | 2012.05.01. 14:47 - #563

Kedvesem, megkereteztem e versedet! Ez megenst lett remek! E keretben lehet egyszerre elmezgetnetek! Egek fejedelme legyen Veletek!

varganezsuzsa

Előzmény | 2012.04.29. 13:22 - #562

Megrettent lelkemet helyre tetted!   teljesen eszemet vesztettem. De leengedtem! Nem teszem ezt egyszer sem! ! Ne vess meg engem! Kendrependered!

AndalAdm

Előzmény | 2012.04.29. 13:03 - #561

Kedvesem, lelkem nem esett teljesen lefele - sejtettem, Te nem lehetsz ellenem Kendre-pendre lelked, s termeted nekem nem ellenszenves    - nem lettem meglepve eme kellemetlen jegyzeteden Szereteted nekem kell, s szeretem e serteperte szellemed!  Keretezett versed meglesz... de lesz leveled, melyben ennek belseje benne lesz - lesheted, s megfejtheted e szerteterjedt, eszement jeleket! Endeled

varganezsuzsa

Előzmény | 2012.04.29. 09:30 - #560

Kedvesem! Eszembe sem vettem egyszer sem, rest ember lenne kegyelmed! Nem heccellek s nem kergetlek semerre! Fegyelmezetten lesem ezennel mely perc lesz neked, mely megfelel! Esdeklem ! Kegyelmezz nekem! Bennem egy sebes, serteperte emberre lelsz.  De szeretlek!

AndalAdm

Előzmény | 2012.04.28. 23:18 - #559

megszeppenve lesem jegyzeted... ne legyek szemedben nemtelen,  rest ember Szeretem versedet, s szeretettel szerkesztem egybe, s keretbe ezeket. Ezzel szemben nekem letelnek ezer percek, melyekben fejem, s szemem nem felel meg... kergetnek esetek, tettek, melyeket tennem kell... s eme fegyelmezett, s teljesen rendezett jegyzetet nem merem... reszketek, mert lehetnek benne nem helyes elemek, s ezt nem szeretem... Estek, reggelek, estek, reggelek, ... ehhez kellenek nekem - legyen e verses keret nemes, s teljesen rendes!

varganezsuzsa

Előzmény | 2012.04.27. 21:00 - #558

Nem lehet ebben lelket keresnem. Nem kell teljeset fellelnem. Nem lehet megfelelnem, mert nem kell, nem keresem e teljeset , mely versemet rendbe tegye s le lehessen vezesse rendre melyet  megverseltem!

varganezsuzsa

Előzmény | 2012.04.27. 20:54 - #557

Nekem nem kellett egy hetet ehhez tennem. Megfeleltem ebben egyszere. Nekem egy vers nem egy hetet tesz. megszerkesztem egyenest!

AndalAdm

Előzmény | 2012.04.27. 19:17 - #556

Remek kerete lesz ennek, legyen egy hetetek ehhez...

varganezsuzsa

Előzmény | 2012.04.24. 18:44 - #555

VÁCI MIHÁLY: MÉG NEM ELÉG! NEKEM EZ NEM FELEL MEG, KEVESLEM! Nem teheted, megrettenned nem lehet, Mert neked lelkesedned kell! Nem lehet egyszer-egyszer lelkendezned, Mert neked rendre hevesen perzselned kell! S mert heves lehetsz, de keveslem ezt: Jeges dermedt testtel vezekelsz, S mert tervedben szerepel, edzett fent penge leszel, Lengesd e fegyvert le s fel. Nem merenghetsz el mesze! Mert neked egy eszme kell! Lehet, ezt megleled lelkedben, De ezt felfedezned neked kell! Nem sejtheted meg, Mely lesz, mely egyszer megjelen; Mert nem jelen lesz - eszed lesz, mely erre megfelel! Keveslem, mert lesed, merre kellene menned, Lehessen ezen menned, ez kell! Felkerekedhetsz de ez nem teljes, Mert ezen menetelned kell! Egy ember sem lesz veled! - Te kezded el, Mert neked megkezdened kell! Keveslem, mert elkezdted, Szervezz embereket, menjenek veled! De egy esetben teheted ezt meg, Vezetned merned kell! Keveslem, mert merengsz kellemeseken, Ezen nem merengened kell! S mert ez kell neked, De ehhez tenned, tenned kell! Lelkesedsz, de ez nem felel meg! Eszed kell nekem! De nem kell egy jeges elme mely nem tehet egyebet?! Keveslem - lelkedet keresem! Nem egy gyenge szeretet, De seb, s eszeveszett szenvedelem, Keress feleletet, mert lenned kell, teheted, Szeress, szenvedj, legyen mersz benned! Keveset teszel - Egyetemlegesnek ez egy csepp! Egyre egyre meg kell felelned - nemzetednek! Keveset teszel - Helynek melyben helyedre lelsz! Tenned kell - embereknek melyek feleletet keresnek! Keveslem e tettet - Mert emberek emelt fejjel kellene legyenek, Meg kell verekedned s meg kell felelned ezeknek, Emberek nem senyvedhetnek, Merengenek, de nem tesznek eleget, Keveset tehetnek, mert tehetetlenek, Mert e helyzet nem teremtetett meg!   MÉG NEM ELÉG! Nem elég megborzongni, de lelkesedni kell! Nem elég fellobogni, de mindig égni kell! És nem elég csak égni: fagyot is bírjon el, ki acél akar lenni, suhogni élivel. Nem elég álmodozni. Egy nagy-nagy álom kell! Nem elég megérezni, de felismerni kell! Nem elég sejteni, hogy milyen kor jön el; jövőnket - tudni kell! Nem elég a célt látni; járható útja kell! Nem elég útra lelni, az úton menni kell! Egyedül is! Elsőnek, elől indulni el! Nem elég elindulni, de mást is hívni kell! S csak az hívjon magával, aki vezetni mer! Nem elég jóra vágyni: a jót akarni kell! És nem elég akarni: de tenni, tenni kell! A jószándék kevés! Több kell: - az értelem! Mit ér a hűvös ész?! Több kell: - az érzelem! Ám nemcsak holmi érzés, de seb és szenvedély, keresni, hogy miért élj, szeress, szenvedj, remélj! Nem elég - a Világért! Több kell: - a nemzetért! Nem elég - a Hazáért! Több kell most: - népedért! Nem elég - Igazságért! - Küzdj azok igazáért, kiké a szabadság rég, csak nem látják még, hogy nem elég! Még nem elég!

varganezsuzsa

Előzmény | 2012.04.11. 23:07 - #554

A költészet napján József Attila szültésnapja kapcsán egy gondolat a költőtől: A nagy szavak nem érnek semmit, Elszállnak, mint az őszi szél, De a szeretet, ha tiszta szívből fakad, Elkíséri az embert, amíg él!    / Eszperente     Remekbe szedett zengzetek, egyre mennek,                                                     Ellebbennek, melyeket szelek szerte kergetnek,   Szeretet, mely lelkedben feszeng s lelket keres,   Veled lesz, mert ez feledhetetlen, temethetetlen!

fenyvesekgyereke

Előzmény | 2012.04.11. 17:07 - #553

Zsuzsam, en nem eszperente teszem ide koszono soraim...Elsosorban koszonet a versert, amit nem ismertem, itt olvastam eloszor es nagyon tetszett. Igazi szep ajandek a kolteszet napjara! Masodsorban pedig koszonet azert, hogy ilyen muveszi szintre vitted ezt a "jatekot"". Meg nem gondolkodtal el, hogy benevezz valami eszperente verspalyazatra? Ideje lenne! Szoval: Szeretem jelecske jeles fejedre!

varganezsuzsa

Előzmény | 2012.04.06. 10:32 - #552

Cilike79

Előzmény | 2012.04.05. 22:01 - #551

Kenyeretkeleszt meg Endel!  Ez fergeteges lett! Kerek szemekkel lesek: Kenyeretkeleszt esze merre terjeng, Endel mely 'href'-eket meg 'center'-eket tesz-vesz s kever?!

Zsóka

Előzmény | 2012.04.05. 21:54 - #550

Ez is nagyon jól sikerült ! Gratulálok!

varganezsuzsa

Előzmény | 2012.04.02. 13:10 - #549

Ezt, melyet bejegyezted, kedvem kerekebb lett!

AndalAdm

Előzmény | 2012.04.02. 12:37 - #548

Kedves Emberek! Lesz keretben e vers, mert eredete jegyzetemben, de kell legyen nekem erre hetven fele perc. E helyett e verssel lelkesen szemezzetek!

varganezsuzsa

Előzmény | 2012.04.02. 09:40 - #547

MÓRA FERENC: A HEGEDŰ (I. rész) HEGEDE Gyermek lehettem, Nem termetes, cseppecske. Nem leltem egyebet, Egy nem becses Hegede, melyet egy Senyvedt helyen leltem Leejtetten, hevert Egy szegletben. Elfelejtve, mely ember tehette ezt vele Elfeledte. Fellelhetetlenek e kezek Melyek e szegletbe letettek: De egyszerre kedvre Leltem benne, De nem sejtettem, Melyet lehet vele tennem. Mellette senyvedve Hevert, mellyel keltett zengzetet. Szennyesen, de Le se sepertem szennyet, mely belepte Egyszerre felemeltem Kezembe vettem: Pejnek melynek zengjen zene, Penge, zengjen verettel Kedvemre zengedeztem Egyszer pengetve, meg egyszerre rezegtetve Mellyel lehetett Kedvemre eleget tennem. De nem ez Melyet keresek, Lehet lelkes, szertelen egy Gyermek elme. (Eh! de kedvemre lenne egy cseppet szertelennek lennem!) Egyszer, egyszer megesett, Persze nem lett eltervezve, Nyeles szerkezetemmel Bele bele vezettem: Rezgett, nyekergett, Rettenet, melyet vele tettem, De nem kedveltem, Ellenszenvet keltett bennem. Egyszer, Megfejthetetlen: Egy ember erre fele keveredett S meglepett engemet. Kedvetlen, elesett Repedezett len fedte e testet, Nem mertem, szemre vegyem Mert szeme repesett. Egyszerre megreked, E hegede melyre szemet vet, Szeme egyre egyre erre mered S kezemmel eleresztve, elvette. Szeretettel, kedvesen Lehessentve mely belepte, Csendben belekezd s penget Feszesre rendezett elemeken, De egyszerre eszeveszetten Fejhez emelve, Feslett szerkezettel Zene lett, mely kerekedett, S belefelejtkezett Egyre egyre hevesebben. Egyszer sem esett meg velem, Ez felejthetetlen!   A HEGEDŰ Gyerek voltam még, Annak is aprócska. Egyéb játékom Nem volt, csak egy ócska, Vén hegedű, mit Poros nyugalomban Leltem a lomban, Valamely sarokban. Az Isten tudja, Ott ki felejtette, Hol porlad a kéz, Amely odatette: De megörültem Én neki felette, Bár nem is sejtém, Mire való vóna. Mellette nyűtten Hevere vonója. Róluk a port biz Le se törülgettem Hanem azonnal Szolgálatba vettem: Lónak a hangszert, Kardnak a nyirettyüt. Mulattam vélük Hol külön, hol együtt, Mikor miképen Kivánta a játék. Az igaz célra Rá mégse találék, Bármi csapongó A gyermeki elme. (Ó, ha ma olyan Félannyira lenne!) Megesett olykor, Persze akaratlan, Hogy vonómmal a Húrok közé kaptam: Zörgött, csikorgott, Kínosan sikongott, De nem kedveltem Ezt a fura hangot. Egyszer azonban, Isten tudja honnan: Hozzánk egy vándor Egyszerre betoppan. Orcája sápadt, A ruhája tépve, Nem mertem nézni Ragyogó szemébe. Megáll előttem, A hegedűt nézi, Csak nézi, nézi S kezembül kivészi. Lágyan, szeretettel Lefujja porát, Megpengeti halkan A húrok sorát, Aztán szilajan Álla alá kapja, A tépett vonót A húrokra csapja, És húzza, húzza Egyre tüzesebben. Sohse hallottam, Ilyet életemben!

varganezsuzsa

Előzmény | 2012.04.02. 09:38 - #546

MÓRA FERENC: A HEGEDŰ (II. rész) HEGEDE Felkeltette bennem Lelkemet le fel reptette S elmerengve Felemelkedve mennybe Elejbe, mely ezt megteremthette. S e becses teremben fent Szentek repkednek mellettem Kedvesek velem. Egyszerre ezt feledve Nene, mely etetett megjelent lelkemben Testemet rengette szeretetben S kedves keze melyen Elszenderedtem Zene elcsendesedve, Ember, mely megjelent Egyszerre elment: nesztelen, Hegede, melyet elvetett Szegletbe csendben letett. Nekem meg sebesnek kell lennem, Fel lettem hergelve Hegede- remek Befedte lelkemet. Esengtem, Kezem egybe tettem (Meglehet gyerekes e tettem, Nevethetnek ezen): Jelenlen meg egy Kedves szellem, mely benne Rejtekre lelt s nekem Lelkemet telezengte! Nem kell egyeb, jelenjen meg Lehelet lepelben, Ezt megjegyeztem E mese tetszett nekem. Jelenjen meg E becses Mellyel rendelkezem, Nem kell nekem! De jelenjen meg: Esdekelek egyre... S egyre veszettebben Emelem keblemre. Szenvedve nyekergett Lehet, lelke lenne: Megkeresem egyenest, Mely lehet, melyet lelhetek benne? Kell egy szerkezet Kerestem egyet: Hegede egyszerre lemeztelenedve, Hegede teste Szerte lett feszegetve S mert egyben nem lehetett Csepp elemekre ezer fele esett, Lestem elkeseredetten E becses szerkezetre, mely becstelen lett. Ej de nem, mert elvesztettem, Nem, elvesztett zene melyet kerestem: Elkeseredett lettem Belseje nem rejtegetett egyet sem... S mert eltelt Rengeteg esztendeje felettem, Meglett ember lettem, De egyben, Kezem remeg, fejem deres lett: Mehettem egyetemre, Nem lettem eszesebb. Nem nyertem ezen. Rendre egy egy szebb Elem, mely elejbem terem, Lelket keresek Gyerekesen, Rendszeresen csepp elemekre Feszegetem. S melyre nem lelek, mert fellelhetetlen Kesergek felette.   A HEGEDŰ Olyan volt, mintha Röpitne hinta És rengve-ringva Szállnék föl a mennybe, Az Isten elejbe S kristályteremekbe Az angyalok serge Játszna velem. Aztán olyan volt, Mintha anyám Ringatna lágyan Szelid karán S már szenderegtem Lassú dalán, Mikor a vándor Ment, ahogy jött: lopva, Hegedűm dobva Szótlan a sarokba. Én meg sieték, Lázban dideregve, Csuda-hegedűm Zárni a szivemre. Esengtem neki, Kezem összetéve (Ki nem volt gyerek, Kinevethet érte): Hogy jöjjön elő a Tündér, aki benne Lakik s az elébb Szivem telezengte! Csak jöjjön elő Fátyolköntösében, Ahogy tanultam A dajkamesében, Csak jöjjön elő A drága, a fényes S ami az enyém, Minden az övé lesz! Csak jöjjön elő: Rimánkodtam egyre... S még szorosabban Szoritom szivemre. A fa nyöszörgött, Mintha lelke lenne: Megtudom mindjárt, Hogy mi lakik benne? Faragó-fúró Szerszámot kerestem: A hegedűnek Húrjait leszedtem, Fájának vésőm Neki feszitettem S csak ahogy széttört Apró darabokra, Néztem zokogva A drága romokra. Ó, de nem a kárt, Nem a játék vesztit: Sirattam azt, hogy Nem találtam semmit... Azóta eljárt Az idő felettem, Nemcsak megnőttem, Hanem ez egyben, Meg is öregedtem: Hiába tanultam, Meg nem javultam, Máig se okultam. Ma is, ami szép Akad az utamba, Lelket keresek Gyerekésszel abba, Mindig apróra Bontogatom. S a semmit mindig Megsiratom.

[639-620] [619-600] [599-580] [579-560] [559-540] [539-520] [519-500] [499-480] [479-460] [459-440] [439-420] [419-400] [399-380] [379-360] [359-340] [339-320] [319-300] [299-280] [279-260] [259-240] [239-220] [219-200] [199-180] [179-160] [159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]