Jacksontánc 08.29.
Ezen a napon lett volna 53 éves a pop királya, és az Ő emlékére és tiszteletére került megrendezésre ez a remek esemény, ahol Norbink mellett Tóth Gabi és Gangsta Zolee is fellépe Így hát nekünk is ott volt a helyünk, meg hát különben is… Michael az Michael, és Belőle csak egy volt. 
Mindenképpen meg akartam nézni, csodás látvány lehet, amikor több száz ember táncol egyszerre az utcán, és az is volt!!! De ne rohanjak ennyire előre.
Norienna is el akart jönni, Norbi miatt is és Michael miatt is. Mivel Ő miskolci, és nem engedték volna 1edül vonatozni, meg hát nem is nagyon akart 1edül eljönni Pestre, megbeszéltük, hogy elmegyek érte Miskolcra, és együtt jövünk Pestre.
Vonatra szálltam hétfőn délelőtt, és 14:00 körül már ott is voltam. Náluk szöszmötöltünk kicsit, ettem pár falatot, aztán szaladás, hogy elérjük a fél 4-es pesti vonatot, ami 6 után ideér.
A vonatok megőrjítenek engem!  A miskolci pu.-nak úgy vannak a vágányai, hogy 1a-b, 2a-b, 3a-b stb. A mi vonatunk a 6. vágányról indult, nem 6a, vagy 6b, 6., aztán találgass, sok sikert.
Megtalálván a 6. vágányt – szerintünk az volt a 6. – felugrottunk az ott ácsorgó vonatra. Mondom Noriennának, én itt elszívok egy cigit, nyitva az ajtó is, a vonat áll, szabad vagy nem szabad, igazán kiérdemeltem. Hát nyugodtan pöfékelek, amikor furcsa érzés kerített hatalmába.  Megkérdeztem a peronon álló fickót, hogy ez a vonat megy-e Pestre. Nem, a másik. – mondta. Halkan káromkodtam egyet-kettőt, aztán átszálltunk a másik vonatra. Még jó, hogy nincs A-Z-ig vágány, ott kalandoznánk még mos is!
Meg is álltunk ott a lépcső fölötti részben, a kocsi végében. Újból cigire gyújtottam, mert megérdemlem, mire a két kocsit elválasztó tolóajtó mögött felbukkant egy pasi, aki az ajtót igyekezett kinyitni. (ez az a fajta tolóajtó, amit egyetlenegyszer toltak el: amikor készítették)
Hablatyolt valamit szerencsétlen ajtóról, aztán kérdezősködni kezdett:
- Hová mentek?
_ Pestre.
- Hazafelé?
- Félig-meddig. - de itt már néztem a cipőmet, a pályaudvaar pompázatos világát is, csak hogy jelezzem, nem akarunk beszélgetni. Nem fogta a jelet, faggatott tovább:
- Ő a lányod? - kérdezi Norienna felé intve.
- Nem, de ez kedves, mert mindenki fiatalabbnak néz a koromnál, te meg még egy 10-est rám dobsz.
- Miért, hány év van köztetek?
Megmondtam kb.-re, aztán eldobtam a csikket és leültünk két kocsival arrébb. Ücsörgünk, egyszer csak jön, buzgón ülőhelyet kereső fejjel.  Leült valahová, de fél óra múlva megint jött, odahajolt hozzám: nincs kedved kijönni, dumcsizni kicsit? Hát nem volt. Szerencsére leszállt Mezővalahol.
Innentől már nyugis volt az út. Megérkeztünk 6 óra körül, Keletiből metró a Deákig, onnan földalattival akartunk menni, de nem tudtam, melyik irányba. Ott téblábolt egy ellenőr vagy ki, megkérdeztem, hogy a Bazilika felé merre kell menni. Erre elkezdte böngészni a falra függesztett várostérképet, homlokráncoló összpontosítással. Hát ő nem tudja, mondta, de megkérdezi a kollégáját. A tapasztalt, öreg róka BKV-s kolléga útbaigazított, nem is kellet földalattival mennünk, csak kicsit sétálnunk.
Megérkeztünk, de csak rengeteg embert láttunk, ismerőst nem. Pár perc múlva szembejön Rafael és Iza, aztán a másik irányból B. Mónika és O. Zsuzsa az LFT-től. Elindultunk valamerre, amikor találkoztunk K. Lacival, aki ott volt az Avocadoban, aztán LadyDiana-val és TNórival. Időközben megjöttek a többiek is, Silu, Seneva, Bogi, VandaVivi, és az ő barátnőjük, Zsófi.
Megkezdődött a bohóckodás, futkosás, ugrálás. Ezalatt (vagy előtte?) megérkezett Norbi, egy magas lánnyal a nyomában. Ő lehetett az a sajtós lány?
Beszélgettek egy ideig a háttérben, aztán felhangzott a zene. A táncosok középre rohantak, és elkezdtek táncolni. A Black or white szólt, nem is szólt, dübörgött, harsogott a hangszóróból. Mindenki egyszerre táncolt, nagyon tetszett!  Norbi egy részletet énekelt a dalból. Tudjuk, milyen hangja volt Michaelnek, és Norbi amikor elkezdte énekelni azon a karcos, észvesztő hangján… atyaúristen!
Valamikor a szám elején berohant Viktor és néhány másik táncos, és csatlakoztak a többiekhez. A szám végefelé a táncosok lekapták az egyenpólójukat, megpörgették a fejük fölött és eldobták.
Olyan klassz volt, akkora élmény, hogy hihetetlen!
A dal és a tánc végeztén átvonultunk a Millenárisra, ahol ugyanez lezajlott. Láttam egy kerekesszékes férfit is, ő is táncolt, hát úgy pörgött-forgott a székével, szédítő volt!
A végén odamentünk hátra, ahol a többiek is voltak, és megláttuk Norbit. Norienna szeretett volna találkozni Vele, megölelni, ezért odasétáltunk. Ott álltak azok, akik mindig ott állnak, Norbi meg épp egy riporter csajnak válaszolgatott. Megálltunk tisztes távolban Tőle, és hallgattunk. A villámriport végeztén elindult kifelé, sietett, kapkodta a lábát. Mi is elindultunk hazafelé, mert az afterpartyt már nem akartuk megvárni. Lassan, komótosan sétálgattunk a kijárat felé, amikor a kapuhoz érve Norienna azt mondja: Úristen. De csak így egyszerűen, semmi felkiáltás.Megkérdeztem, mi az? Azt hittem, rosszul érzi magát, tömeg van, meleg van, zaj van. Hát nézem, Norbi ott áll a sajtós lánnyal a háta mögött, taxira vártak, vagy mi. Körötte néhányan álltak, 4-5 ember közülünk. Odaléptünk mi is, köszönt: Hölgyeim! És csak nézett-nézett a szépséges szemeivel.  Elhangzott pár kérdés, pár szót beszélgettünk, de nem nagyon értettem, technikai okok miatt. A sajtós lány csinált rólunk egy csoportképet, középen Norbi, mi pedig körülötte. Aztán elmentek, megjött a taxi.
Elköszönt |
AJÁNLOM AZ OLDALT
meg a csodás napot veletek!!!
És jó volt a végén picit Norbival beszélgetni 
,
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum