Élménybeszámolók a koncertekről, dedikálásokról, Norbival való találkozásokról - szubjektív szemmel, és objektív videókkal
ARCHÍVÁLÁS ALATT
(rövidebb időszakokra osztva külön oldalakra mentjük)
Szia Boszikám! Neked is köszi a kiegészítést :):)! Érdekes dolgok ezek,valahogy mindig olyan helyszínekre keveredünk/keveredtek,ahol lehet valami rosszaságot elkövetni,persze csakis "felsőbb" utasításra!! :)
Nene nincs mit hozzá tennem Viktor beszámolójához :) vagy jobb ha nem teszek hozzá :))))
Cilike Drágám köszönöm a beszámolód megint megmosolyogattatok :D Ez az emlékmű inogás ez NAGYON TETSZIK :D de milyen jó képek lettek :D Kihagytad a koncert utáni fotó helyszínünket :D Megyünk vissza a kocsihoz Seneva meglát egy épületet amire az van kiírva "EGÉSZSÉGKÁROSODOTTAK SZOLGÁLTATÓ HÁZA" hát mondtam a csajoknak hogy ezelőtt muszáj lesz fotózkodni úgy hogy mindenki mutasson a fejére hogy dilis mert hát ... AZOK VAGYUNK :D jó fotók lettek ezek is :D
Remek volt Veletek nagyon jól szórakoztam koncert előtt és után is :D
Annyit fűznék még hozzá hogy az a Davuia zenekar akikről Cilike írt egész jól nyomta, de a ZÖLD BÍBOR FEKETE megy a KOPPÁNY VEZÉR dala főleg elvitte nekem az egész estémet :D :D :D Konkrétan a koppány vezér dalán úgy tomboltam hogy még a testem is elhagytam úgyhogy konkrétan a
"Szállj messze, szállj magasra
Szél könnyű szárnyán szállj
Új tavasz hírét vidd el
Szállj fel szabad madár! "
megvalósult részemről :D ááááááááááá ez akkora élmény volt :D
Norbinak köszönöm a Mennyország Touristot!
TSÓK és TTÖ kis-nagy CSALÁDOM :D
Itt a videó is a koncertről beszéljen ez helyettem...:
Cilike! Olyan,de olyan jó lett a beszámolód!! Ha nem aludnának a betegek,biztos hangosan röhögtem volna,így csak kuncogni mertem,de azt elég sokáig!! :) :) ♥ ♥
A csütörtöki koncert után alig váruk a szombatot, mert borzasztó Norbi-hiányunk volt.
A fellépés este 10-kor kezdődött, ezért azt beszéltük meg Boszival, hogy 6-kor találkozunk a Népligetnél Vele, Siluval, Senevával és Dodival.
Először Dodit láttam meg, Ő ért oda hamarabb. Nagy ölelkezés, mintha ezer éve nem találkoztunk volna.
Dodi beszámolt a „b…+, de finom volt!” meggyes búzasörről, amit az aug. 20-i csavargás alkalmából elfogyasztott.
Beszélgettünk még kicsit, aztán felhívtuk Boszit, hogy merre van. A válasz hallatán átmentünk a felüljáró másik oldalára, ott várt Senevával. Kb. 15 perc múlva Silu is megérkezett, és indulhattunk.
Az odaút simán ment; világos volt, meg a GPS is képben volt.
A helyszín olyan volt, mint bármelyik szabadtéri buli helyszíne; körhinta, (vagyis ilyen kis izék, amibe beleülsz és fölmegy, meg forog) árusok, sör, kürtőskalács, és egy emlékmű.
Ettünk egy kürtőskalácsot, nagyon finom volt, kávéztunk, aztán egy ember megkért, hogy üljünk át máshová, mert ott el akarnak pakolni. Akkor átcuccoltunk a domb tetejére, az emlékműhöz, aminek a tetején egy turulmadár (?) volt, de valaki poénos kedvében rádobott egy sálat. Mivel le akartuk fotózni, a lányok kitalálták, hogy a sálat el kell távolítani. Kerülgették az emlékművet, elölről, hátulról, jobbról, balról. Én ebből csak annyit láttam, hogy az emlékmű már mozog, inog össze-vissza, de a sál egy moccanást sem! Végül valahogy sikerült leszedni, ledobták a szobor mellé. Akkor kezdődhet a pózolás! Odaálltunk a szobor elé, és a karunkat széttártuk, mint a szárnyakat. Aztán Boszi, a koreográfus, helyet cserélt Siluval, és újra fotózkodtunk. Mivel még az előzenekar, vagy annak az előzenekara játszott, leültünk a domb tetején. Közben megjött Rafael, Tücsi, VandaVivi és Bogi is.
Ez az elő-előzenekar jól zenélt, ráadásul rockot játszottak, úgyhogy ott is volt tombolás. Utánuk a Danuvia együttes jött, hát azok aztán… feldolgozás volt azt hiszem, minden számuk, de olyanok, mint a Zöld, a bíbor és a fekete; István, a király; Kétforintos dal… Ekkor már lementünk a dombról az első sorba, mert nagyon megviselte volna a lelkünket, ha hátra szorulunk. Mivel a lányok hajrázós tombolásba kezdtek, Gyömrő népe is kedvet kapott, és gyülekezni kezdett mögöttünk. Ja, meg előttünk is volt egy emberke, kb. 140 cm magas, irdatlanul részeg, ott csápolt kurjongatva, de közben erősen kapaszkodott a kordonba, mert hát ugye a föld mozog…
Végre megjött Norbi. Pár másodperccel később Bubble és Szelen is befutott.
A saját dalai közül csak a Valahol elveszett-et énekelte, a többi szám a Let’s get rocked, a Beatrice, Bikini, Egyszerű dal, Örökké tart, Legyen valami és végül a Mennyország tourist a Tankcsapdától! Ezt még nem hallottam Tőle, és imádom, mikor Tankcsapdát énekel. Meg amikor mást énekel, akkor is imádom, vagy ha nem énekel, akkor is, de a Tankcsapda a szívem csücske.
És mivel szokás szerint az első sorban álltunk, látott minket, és örült nekünk! Én ezt vettem észre.
Csináltam pár fotót Róla is, de hát lehetetlen, hogy normális képet csináljon Róla az ember, mert mire utánamászok a fényképezővel, lenyomom a gombot, addigra Ő 20 méterrel arrább van.
Mögöttünk egy kishölgy a mobiljával hadonászott, videózni akart, de valamelyik végtagunk, vagy a hajunk belelógott a kilátásba, így már Tücsi és énközöttem nyúlt ki a karja, hogy tudjon videózni. Hát, gondoltam, „kicsi szívem, ilyen az élet”. Itten neked ez jutott.
Szegény Norbinak tovább kellett rohannia az ország másik felébe, így gyorsan elköszönt, megköszönt, és eltűnt. Nem is baj, mert csütörtökön egy teljes órát ránk szánt a drága. Szelen és Bubble hazamentek, mi még maradtunk, hátramentünk valami sátor mögé, ücsörögtünk, cigiztünk, beszélgettünk. Aztán visszamentünk a színpadhoz, mert jött a Happy Gang együttes, akik a régi, 7-8 évvel ezelőtti számaikat játszották, de nagyon jól. Na, a lányok elkezdtek megint tombolni. Aztán Tücsi, Bogi, Vivi és Rafael elköszöntek, mert ment a vonatuk.
Mi is szedelőzködtünk, Boszi beizzította a GPS-t, nagy nehezen kitaláltunk Gyömrőről és onnan már könnyű volt az út.
Boszi mindenkit hazaszállított, velem kezdte, nagyon aranyos volt Tőle!
Holnap – azaz ma – pedig megyek Dodival Balatonboglárra, ahol valami borfesztivál lesz 3-tól, és fellép Norbi.
Dodi ötlete, hogy mivel Gyömrőn kiordítottuk a tüdőnket, hangunk biztos nem lesz, felírjuk egy papírra, hogy hangunk nincs, de szívünk van.
Felszólítom a kedvers portáltársakat,hogy a beszámolók sorát folytatni kell!!Viktor nagyon ügyesen elkezdte,de kérek mindenkit,szép sorban írjátok meg,"Én így láttam Siófokot!!!" Azt nem kívánom,hogy akkora terjedelemben mint Vik,de írjatok! Ki hogy érzi!!!
Sziasztok! Köszönöm szépen, hogy ennyi mindenkinek tetszik a beszámolóm, pedig csak septibe összeírogattam, ami eszembe jutott! :D Ettől még nyugodtan írjatok beszámolót, aki szeretne. :D Rami, semmi gond, én is ráugráltam 1-2 emberre véletlenül. :)
Drága Viktor hatalmas dícséret és megalájk a beszámolódért :D nagyon szórakoztató lett :D :D akkorár nevettem itt az EROTIC-os részről írtakon hogy csak na :D :D :D köszi :D
Szerintem mindent leírtál úgyhogy én most csendben is maradok...
húú torok problémát? most mondhatnám, hogy háhááá nem vagyok egyedül :D de inkább JOBBULÁST
A tegnap fantasztikus volt, felejthetetlen. A koncert szuper, nincsenek rá szavak, ami utána volt, pedig annyira őszinte és meghitt volt, hogy el se tudom mondani.. nagyon kavarognak bennem az érzések, az emlékek, mert valami hihetetlenül csodálatos volt!!
Király L. Norbi – Siófok, 2011. augusztus 18. (Starzone) – Az első saját nagykoncert
VI.rész
Azt hittétek, ennyi, mi? Pedig még van mit írnom, már nem lesz sok, nyugi. :D Na szóval, vége lett, mindenki kaparta fel magát a földről a koncert után. Közben köszönt nekem a Petra, akinek nem volt alkalmam az elején, majd megkerültük a színpadot, és várakoztunk, ugyanis a biztonsági őr szerint a Norbi oda fog jönni. Így hát összevegyülve mindenki odament, és várakozott, közben beszélgettünk, hogy kinek milyen volt a koncert. :) Végül kis várakozás után megérkezett Norbi is (ja, azt kihagytam, hogy megkaptuk a papírt, amin le volt írva, hogy milyen sorrendben játszották el a számokat, az most itt van nálam, majd beszkennelem :)). Szépen sorban mindenki adott neki ajándékot, kezdtem kényelmetlenül érezni magam, hogy én nem hoztam neki semmit :D, Boszi is átadta az ajándékát, aminek úgy láttam, nagyon örült. :) De kapott könyvet is, amit végiglapozott, és végignézett ott helyben, illetve dedikált is. :) Ezenkívül elmaradhatatlanok voltak a puszik, ölelések, dedikálások is, illetve a közös képek. Közben egy gyerek kintről, az utcáról kért tőle aláírást, ő pedig boldogan írt neki egyet. :) Végül aztán odajutottam én is, szokás szerint rövidre fogtam, és csak annyit mondtam neki, hogy nagyon fasza volt a koncert (muszáj volt így mondanom, úgy éreztem, így kifejezem, hogy mennyire tetszett :D), és hogy szavakat nem lehet találni rá, annyira jól sikerült. (szokás szerint zavarba voltam, és semmi értelmes nem jutott eszembe, csak hebegtem, meg habogtam, na de mindegy :D) Megígértem, hogy akármennyi ilyen koncert lesz, ott leszünk mi is, ezt pedig megköszönte, majd megkérdeztem, hogy nem lehetne-e egy közös képet (jól van, az új hajammal még nem is volt egy se! :D), szerencsére boldogan mellém állt. :P Végül aztán kifurakodtam, és elmászkáltam erre-arra, gondoltam, addig beszélek Andival is, azt mondta, neki is nagyon tetszett a koncert (van, akinek nem? :D), aztán még ott elbeszélgettem vele egy kicsit. Közben anyut visszahívtam, mert pont akkor hívott, mikor Norbi előtt álltam, és mondtam neki, hogy mindjárt megyünk. Emiatt aztán visszamentem a tömegbe, szerencsére időben, mert kiderült, hogy közös csoportképet csinálunk, szokás szerint mindenki hátra akart állítani, merthogy magas vagyok. :D Ez igaz, de attól még eltakar engem mindenki, és csak a fejem látszana különben. :D Így aztán előre beguggoltam, remélem senkinek az útjában nem voltam, ha igen, elnézést kérek érte. :( Na de lényeg, ami lényeg, elkészült a kép, közben páran sikítoztak, és a „Rock and roll van, gyerekeeek!!” felkiáltást kiabálták be egymás után, Norbi ilyenkor mindig mosolyogva megfordult, a hang forrását keresve. Végül ezután elköszönt a Norbi tőlünk, és átment a másik csoporthoz, ám ekkor úgy nézett ki, hogy lassan indulunk, úgyhogy egyedül Anditól elköszöntem, mindenki más amúgy is Norbival volt elfoglalva, és kis idő múlva beszálltunk a kocsiba (szerencsére sikerült elintézni, hogy hazahozzanak, különben nem mehettem volna). Ott volt varganezsuzsa, Andal, Anikó és Dodi is. Végül megegyeztünk, hogy először engem tesznek ki, mert én lakok a legközelebb. Andal irányított, majd mikor feljutottunk az autópályára, megbeszéltük, hogy kinek hogy tetszett a koncert, és hogy ki mit mondott a Norbinak. Ez volt 23:30 körül, csak hogy mindenki tisztába legyen az idővel, a koncert maga 22:05 körül ért véget. Végül 00:20 körül ismerős helyeket láttam, és szóltam, hogy itt jó lesz, majd kipattantam az autóból, és elköszöntem. Úton hazafelé (ami 5 percet jelent :D) végiggondoltam, hogy milyen jól sikerült ez a koncert, majd közbe felébresztettem anyut, hogy mindjárt otthon vagyok (és igyekeztem elkerülni 2 részeg embert, akik ordibáltak hozzám :S), majd pár percre rá tényleg hazaértem.
Na, kicsit hosszú lett, de erről nem lehet röviden írni. Lényeg, ami lényeg, fantasztikus volt a koncert, egyszerűen semmi kivetnivalót nem találok benne. Azaz talán egyet, de végülis nem olyan vészes: nem tudom, én vagyok-e csak így vele, de engem kicsit zavart, hogy a Norbi egy nagyon picivel halkabb volt, mint a zenekar. Nem azt mondom, hogy legyenek halkak, csak egy kicsivel, mert az éneket nem mindig lehetett tisztán érteni, de ez csak az én véleményem. Ezenkívül még egy fohászom lenne: bárcsak mindig így kezdődne és végződne minden koncertje! Ez így maga volt a mennyország! :) Nagyon el volt találva az egész, nagyon-nagyon jól éreztem magam, ezt bűn lett volna kihagynom. Na jól van, abbahagyom a jelzők írását, mert úgyse lenne sose elég, mert Norbi koncertjét nem lehet kifejezni ilyen kevés jelzővel, ami a rendelkezésünkre áll a magyar nyelvben. :D Remélem, hogy tetszeni fog mindenkinek a beszámolóm, mostmár ideje lefeküdnöm, csak 2 órája írom ezt. :D Sziasztok! :)
Király L. Norbi – Siófok, 2011. augusztus 18. (Starzone) – Az első saját nagykoncert
V.rész
Majd mikor vége lett, ismét eszembe jutott, hogy ez volt az utolsó, és egy szám még ki is maradt a listából. :( Összeölelkeztek 5-en fent, és mélyen meghajoltak, majd hátramentek, de aztán hamar vissza is jöttek, és Norbi kérdezte, hogy nincs-e hiányérzetük, erre a gitáros annyit mondott, hogy inni kéne egy whisky-t, majd megkérdezte a másik gitárost, aki annyit mondott, hogy mintha lenne még egy dal, és hozzátette, hogy használjuk ki az időt, finoman utalva, hogy mi is fog következni. Norbi is mondta, hogy hát tényleg van még egy, így aztán szerencsére mégis elkezdték azt az egy számot, ami még nem volt, ez pedig a KIHASZNÁLÁS volt! :) Ennek úgyszintén nagyon sokan örültek, sokaknak ez a kedvence, mit ne mondjak, tényleg ez is nagyon jó volt. :) Ezután végül aztán megint összeölelkeztek, és hátramentek, de nekünk még mindig nem volt elég! :) Annyira kitartóan mondogattuk, hogy „Vissza! Vissza!”, hogy végül aztán mindenki visszajött, és kíváncsi voltam, hogy vajon mi lesz az, amit még eljátszanak, és nem akartam hinni a fülemnek, amikor megtudtam, hogy mi lesz, ugyanis amit elkezdtek játszani, nem volt más, mint a VALAHOL ELVESZETT!!!! Elkezdték játszani újra, úgy mint az elején! :) Hát, már azt hittem, hogy nem bírom tovább, úgy kitomboltam magam, de mikor megtudtam, hogy ez jön, hirtelen nem érdekelt semmi, erre tombolni KELL!!!! :D Annyira jó volt újra hallani élőben, ráadásul ilyen rövid időn belül, jaj, még most is ugrálok örömömben, hogy ez volt a végén. Az utolsó refrénnél, amikor a dobos is rákezdett, még egyszer, utoljára elkezdtem pattogni, és éreztem, hogy kezd szúrni az oldalam, de nem foglalkoztam vele, amíg tart a szám, addig nem foglalkozunk ilyenekkel! :D Végül ennek is vége lett, a színpadon immár harmadszorra egymás mellé álltak, és elbúcsúztak, valaki még mindig mondta, hogy vissza, de végül aztán elhalkult ő is, a háttérbe pedig a zenekar után szokatlanul halkan benyomtak valami zenét, én pedig mostmár foglalkozhattam a szúrós oldalammal. :D
AJÁNLOM AZ OLDALT
a beszámolókat meg a videót! 
Aztán Boszi, a koreográfus, helyet cserélt Siluval, és újra fotózkodtunk. Mivel még az előzenekar, vagy annak az előzenekara játszott, leültünk a domb tetején. Közben megjött Rafael, Tücsi, VandaVivi és Bogi is.
Gyömrő népe is kedvet kapott, és gyülekezni kezdett mögöttünk. Ja, meg előttünk is volt egy emberke, kb. 140 cm magas, irdatlanul részeg, ott csápolt kurjongatva, de közben erősen kapaszkodott a kordonba, mert hát ugye a föld mozog… 
de a Tankcsapda a szívem csücske.
Felszólítom a kedvers portáltársakat,hogy a beszámolók sorát folytatni kell!!Viktor nagyon ügyesen elkezdte,de kérek mindenkit,szép sorban írjátok meg,"Én így láttam Siófokot!!!" Azt nem kívánom,hogy akkora terjedelemben mint Vik,
.. nagyon kavarognak bennem az érzések, az emlékek, mert valami hihetetlenül csodálatos volt!!
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum